|
|||||
"Amikor a művet írtam,
nagyon erősen éreztem, (Szörényi Levente zeneszerző)
Ezt követőleg 1994 karácsonyán a Magyar Állami Operaház Erkel Színháza mutatta be a darabot 4 előadásban. Az Atilla-Isten kardja rockoperát, a Trilógia első darabjaként a Zikkurat Színpadi Ügynökség felkérésére az alkotók - Szörényi Levente zeneszerző és Lezsák Sándor dalszövegíró - Pozsgai Zsolt drámaíró bevonásával átdolgozták: tehát új változatban kerül a nagyközönség elé. Az átdolgozást a Trilógiához történő igazítás tette szükségessé, hogy a szerzők reményei szerint a három mű dramaturgiája és zenei koloritja egységesüljön, markánsabban érvényesüljön. A Zikkurat Színpadi Ügynökség a közönség igényének eleget téve a darab új változatát a Trilógia első részeként 1999. nyarán tervezi bemutatni a Szegedi Szabadtéri Játékokon és később a budapesti Nemzeti Színházban. Miért Atilla?... Ez a kérdés legkevesebb két válasz lehetőségét kínálja. Az egyik az írásmóddal, a másik a témaválasztással kapcsolatos. Kezdjük az elsővel, az az egyszerűbb. Nagy úr a megszokás, minek következtében a nyilvánosság elé kerülés pillanatától kezdve várható volt az éppen ezért kivételes reklámértékkel bíró változat láttán felhangzó kérdésözön - miért így: ATILLA? Talán tekintsünk most el annak a folyamatnak taglalásától, miként fogadtatott el végül helyesnek és névválasztásnál is használhatónak, ámde nem ajánlottnak a magyar ember számára kimondhatatlan ATTILA mellett az ATILLA névalak is. Számunkra fontosabb, hogy ez utóbbi, talán épp az "elnyomatás" miatt, a mai napig hordoz némi "rebellis" felhangot. Elég, ha a Kárpát-medence történelmi régmúltjáról "másként gondolkodók" tanulmányaiba betekintünk, igazolva látjuk megközelítésünk helyességét. Ez az egészben, ami csodálatos: ennek a névnek számtalan alakjával találkozhatunk a különböző népek hagyománykincsében, függetlenül attól, hogy emlékeik gyötrelmesek, avagy éppen dicsőségesek vele kapcsolatban. Számomra a legkézenfekvőbb a mai napig használatos ETELE változat. Sajnos, ez utóbbi mégsem tudja az opera címeként betölteni feladatát, mert a külföldi érdeklődő számára felismerhetetlenül hordozza az egyébként világszerte ismert (félreismert) fejedelem alakját. És most következzék a második válasz, ami azért valamivel bonyolultabb. Ha az ember divatos cinizmussal közelítené a kérdést, mondhatná: legyen talán Nagy Sándor... vagy valaki más?! Persze lehet, de nekünk, a Kárpát-medencében élőknek mégiscsak azok fontosak, akik itt szervezett életlehetőségeket hoztak létre, őriztek, aláhanyatlásaival is történelmi léptékű folyamatosságot mutatva fel a világnak: tehát ETELE, BAJÁN, ÁRPÁD, VAJK-ISTVÁN, IV. BÉLA, MÁTYÁS (az igazságos), hogy csak a kiugróbbakat említsük. Lehet-e, szabad-e, érdemes-e tanácstalan pillanatainkban a szomszédba szaladnunk megfogható tanácsért, bátorító tanulságért? A tapasztalat azt mutatja: lehet, talán szabad is, de hogy érdemes-e? Mindenesetre a Duna-Tisza vidékének történelme ez utóbbira nem mond egyértelmű igent. Így óhatatlanul tágabb keretekben kezd gondolkodni az, akinek ez a kérdés valamilyen oknál fogva fontos. Ha a helyes úton jár, eljut ATILLÁ-hoz és "pozitív ellenzékéhez", AÉCIUSZ-hoz is. Ez már az a pálya, amelyen az imént felvázolt gondolatmenetet végig lehet futtatni, szellemi-cselekvési erőt merítve abból. Ez az erő pedig megszüli a végeredményt, esetünkben és zeneszerzői hivatásomban ez egy újabb színpadi művet jelent: ATILLA-ISTEN KARDJA. Hálával tartozom Urunk, Istenünknek, hogy bizakodást és társakat adott feladatom elvégzéséhez." (Szörényi Levente zeneszerző) |
|||||
Műsorfüzet 2023
|
|||||
Rock Oratórium 2023
|
|||||
FŐOLDAL |
ILLÉS EGYÜTTES |
ISTVÁN, A KIRÁLY |
ATILLA, ISTEN KARDJA |
VELED, URAM!
Copyright © 2021 Zikkurat Kft. info@zikkurat.hu |