Atilla birodalma a Rajnától a Kínai Nagy Falig terjed. E hatalmas terület népeit görög, római, germán és hun vezérek kormányozzák. Egyikük Oresztelész, akit Vigilász követ a bizánci császár megbízásából szeretne megvesztegetni. Oresztelész elutasítja Vigiliász ajánlatát. Atilla udvarában összegyűltek a hódolt népek vezérei: a görög Önögész, a hun Nemere, a germán Guntár, a sztyeppei Gyölte, valamint Atilla három fia: Ellák, Gyengizik és Csaba. Jelen van Harsány is, a táltos. Az udvar népe hódolattal fogadja Rékát, a királynét. Ruila, a "tündérkertünk új virága" a germán Krimhildával vetélkedik Atilla kegyeiért. A hun király az udvari fogadáson leckézteti az ármányos Vigiliászt, Theodosius császár követét. Tudja, hogy merényletre készülnek ellene. Vigiliászt mint követet bántatlanul hagyja, de a hun árulókat kivégezteti. Az udvarban élő Margosz bizánci-keresztény püspöknek bántatlanságot ígér, hiszen "egy az Istenünk". Atilla a fogadás után haditanácsot tart, mert hírül hozták, hogy Aéciusz római hadvezér sereggel készül a hunok ellen. A hunok hadba szállnak, bár Atilla érzékeli, hogy belefáradt az örökös háborúba, tudja, hogy az általa megteremtett birodalomnak békére van szüksége. Ezért ellenfelével: ifjúkori barátjával és harcostársával - valah együtt győzték le a burgundokat - Aéciusszal igyekszik szót érteni. Bár mindketten elismerik, hogy más-más utakon, de azonos célért küzdenek: egységes Európáért, melynek "minden része illeszkedjen s hű legyen" - a fegyverbe hívott seregeknek most már elkerülhetetlenül meg kell mérkőzniük egymással. A csata mindkét fél súlyos veszteságável, "döntetlenül" végződik. Otthon, a hun udvarban a szövőházban az asszonyok várják Atillát, miközben egymással is vetélkednek. A görög Önögész hinti közöttük a visszavonás parazsát. Ellák alig várja, hogy trónra kerülhessen. A Kardtól vár jelet, de az nem engedelmeskedik sem neki, sem Gyengiziknek, akit Oresztész biztat a hatalom átvételére. Váratlanul betoppan Atilla. A zavarodott udvarnép szorongva hízeleg, a király azonban átlát Önögész sötét tervein, és száműzi hűtlen vezérét. Réka királynét annyira megviselték az udvari cselszövények és annak tudata, hogy a nála fiatalabb asszonyok alig várják elmúltát, hogy végzetes jövőt sejtve - a hazatérő Atillát köszöntő áldomás közben - holtan esik össze. Atilla újabb hadjárattal igyekszik megszilárdítani birodalmát. Itáliában elébe járul Leó pápa, a keresztény egyház feje. Arra kéri a hunok királyát, hogy kímélje meg Rómát. Atillának megjelenik a Megváltó: Jézus, aki látomásban parancsolja meg Atillának: ne háborgassa Rómát. Jutalmul a kései utódok a Szent Koronát nyerik el majd a páptól. Atilla az ősi szöveggel fogadja a pápt, mely szöveg Arany János megfogalmazásában így hangzik:
Atilla bántatlanságot ígér Rómának, emiatt azonban környezete zúgolódni kezd, mert tettét a gyengeség jelének vélik. A hun király fáradtan magyarázza érveit legkisebb fiának, Csabának. A hazavonult Atilla Ruilával kötött nászát ünnepli. Váratlan halála villámcsapásként éri környezetét. Vezérei és fiai hajba kapnak a hatalomért és annak szimbólumáért; a Kardért. Vezérek és trónkövetelők véres küzdelmben sorra elpusztulnak. A palota is porrá ég. Egyedól Csaba maradt életben, akinek a pásztorfiú átnyújtja
a trónus romjai alá temetett kardot, mely Csaba kezében felizzik. Csaba
megismétli atyja fogadalmát s elindul erőt gyűjteni nehéz napokra és
egy új honfoglalásra. Az égbolton fényben ragyog-szikrázik a Tejút.
|
||||
FŐOLDAL |
ILLÉS EGYÜTTES |
ISTVÁN, A KIRÁLY |
ATILLA, ISTEN KARDJA |
VELED, URAM!
Copyright © 2021 Zikkurat Kft. info@zikkurat.hu |