|
|||||||||
|
A történelmi dráma időjátékkal kezdődik: a tragikus sorsú és emlékezetű király halála már bekövetkezett. Ravatalon fekszik Kun László, akit kedvese, Édua fájdalommal gyászol és hogy mihamarabb követhesse, öngyilkos lesz. A történet elején, 1272-ben V. István - László apja - halála után mind nagyobb a bárók uralma, a feudális anarchia. Kun László anyja, Erzsébet, régensként kormányozza az országot a kiskorú László helyett. Származása folytán a kunokkal próbálja ellensúlyozni a bárók uralmát. Az ország javain osztozkodó főurak közt véres veszekedés tör ki, Erzsébet nem tudja megakadályozni a vérontást. A fiatal Lászlót értelme az udvar, szíve a kunok felé húzza. Fülöp, pápai legátus követeli, hogy László léptesse életbe a kunokat megrendszabályozó törvényt. Erzsébet királyné biztosítja a legátust az Egyház javainak sérthetetlenségéről. Megkoronázzák Lászlót, és bemutatják neki jegyesét, nápolyi Izabellát. A kezdeti idegenkedés ellenére még mindketten reménykednek, frigyük gyümölcsöző lesz. Erzsébet hálát ad Istennek, hogy bevégezte művét: kun vérből adatott magyar király. A pápai legátus követelte hadjárat után a megalázott kun vezérek nem fogadják el László békejobbját. Törzsfőjük Csört úr, kedves leányát, Éduát küldi udvari szolgálatra békeszándéka zálogául.
László első látásra beleszeret Éduába, s ezt felesége, Izabella is megérzi, aki féltékenységével és veszekedésével valósággal kiprovokálja a szakítást. A király az apácákhoz küldi, a Nyulak szigetére. László király immár egyedül próbál uralkodni, de tekintélye mélypontján van, a nagyurak lenéző közönnyel bánnak vele. Kézai Simon bíztatja, hogy Atilla utódaként kell helyt állnia, aki később lázálmában megjelenik a királynak. A király betegágya mellett hiába gyülekeznek orvosok és papok - tehetetlenek. Az ájult Lászlót nem téríti magához Boldog Margit kendője sem. Kézai kétségbeesésében Éduáért küld, tőle remélve a gyógyítást, hiszen ismeri László iránta érzett vonzalmát. A kun leány kérése, hogy hagyják magára a királlyal, nagy felháborodást vált ki - végül engedik, hogy megkísértse a lehetetlent. Megváltó csókja életre kelti Lászlót. Édua szerelme életerőt ad Lászlónak, a kun leány azonban engedélyt kér a királytól az udvar elhagyására, mert nem szeretné jelenlétével megnehezíteni László uralkodását. László Rákos mezején országgyűlést tart – igazságos kormányzást hirdet meg, magyarok és kunok közti békét. Izabella is megbocsát, dicséri László bölcsességét, hiszen kunok és magyarok elégedetten távoztak: óvatosan, alkudozva kell a királyi hatalmat gyarapítani. Izabella azonban felrója Lászlónak Éduát, s ez csakhamar újabb szakításhoz vezet közöttük. A király fél, hogy igéreteit nem fogja tudni valóra váltani, de Kézai Simon azzal vigasztalja a királyt, hogy az is országépítés, ha megtartja azt, ami még az övé.
Csört úr váratlanul meghal. A türelmetlen, ifjú vezérek Lászlótól azt várják, hogy valamelyiküket elfogadja utódjául. A király ezt ellenzi. Éduával, aki közben eltávozott az udvarból, újra egymásra találnak. Fülöp, pápai legátus ismét Budára érkezik, és zsinatot hív össze a király viselt dolgai miatt. Váratlanul kihirdeti a pápai bullát, amely őt teljhatalommal ruházza fel Magyarországon. A király tiltakozik az eljárás ellen, s őrizetbe véteti Fülöpöt, az udvar nagy megdöbbenésére. Kézai kárhoztatja a nyílt szakítást, Lászlót emlékezteti Szent István példájára, aki sosem szállt szembe a római egyházzal. A király kifakad: egyszer már színt kell vallania, s ha magyar királyként akar dönteni, nem a pápai követ fenyegetéseire óhajt figyelni. Amikor magára marad, látomásában ezúttal Szent István jelenik meg. A látomást lárma szakítja félbe: Máté nádor érkezik katonákkal, s őrizetbe veszik a királyt, hogy a főurak tárgyalásba kezdhessenek a papsággal Fülöp szabadon bocsátásáról. Csák Máté nádor a trónteremben Erzsébettel, az anyakirálynéval tárgyal. Máté azt ajánlja neki, vegye vissza a koronát László fiától, de Erzsébet erre nem hajlandó. Izabella sem hajlandó tanusítani, hogy férje jó keresztény, és kun szeretője csak mendemonda. László és Fülöp találkozója nem úgy sikerül, ahogyan a nádor eltervezi, Fülöp kimondja László király fejére a nagy átkot. László kiátkozott lesz, bárki büntetlenül megölheti. Kézai igyekszik lelket önteni királyába, de érzi, hogy rövidesen véget ér krónikája. László a kunokhoz menekül, akik Kőrösszeg vára alatt táboroznak, várva a királyi parancsra, hogy végre megindulhassanak a magyarok ellen. László hajlana arra, hogy elindítsa a hadat, de Kézai Simon lebeszéli erről a végzetes tervről. A király a béke mellett dönt, s ezzel aláírja saját halálos ítéletét. A csalódott kunok felkoncolják. A történet visszatér az induló képhez: a halott Édua lelke követi szerelmesét.
A dráma
alapjául szolgáló forgatókönyvet Szörényi Levente és Sárdi
Mihály írta. Hangszerelte: Németh Zoltán A mű a Zikkurat
Színpadi Ügynökség felkérésére készült. Producer: Rosta Mária
|
|||||||||
|
FŐOLDAL |
ILLÉS EGYÜTTES |
ISTVÁN, A KIRÁLY |
ATILLA, ISTEN KARDJA |
VELED, URAM!
Copyright © 2021 Zikkurat Kft. info@zikkurat.hu |
|||||||||
